Lillafüred egyik legismertebb épülete kétségkívül a Hámori-tó fölé magasodó Palotaszálló. Tornyai, árkádjai és a hegyoldalba simuló Függőkert szinte elválaszthatatlanok attól a képtől, amely elsőként eszünkbe jut Lillafüredről. Négy napot töltöttem a Palotaszállóban, így ezúttal nemcsak kívülről csodálhattam meg az épületet, hanem volt időm arra is, hogy alaposabban felfedezzem a belső tereit, a kertjét és azokat az apró részleteket, amelyek egy rövidebb látogatás során könnyen észrevétlenek maradnak. Odabent faragott faburkolatok, színes ólomüveg ablakok, hatalmas kandallók, címerekkel díszített termek és számtalan apró részlet mesél az épület múltjáról. Minél többet jártam benne, annál inkább azt éreztem, hogy a Palotaszálló jóval több annál a látványos épületnél, amelyet a legtöbben kívülről ismernek. Ebben a cikkben ezért nem egyszerűen egy szállodát szeretnék bemutatni. Végigjárjuk a Palotaszálló történetét, megnézzük a legérdekesebb belső tereket és azokat a különleges részleteket is, amelyek igazán sajátossá teszik ezt a lillafüredi épületet.

A Palotaszálló létrejötte egy nagyobb lillafüredi turisztikai fejlesztés része volt. Az 1920-as években gróf Bethlen István miniszterelnök vetette fel Lillafüred reprezentatív üdülőhellyé alakítását. Olyan kormányüdülőt képzelt el, amely nemcsak pihenésre alkalmas, hanem fogadásoknak, társadalmi eseményeknek és nemzetközi találkozóknak is méltó helyszínt biztosíthat. A nagyszabású beruházást a korszak nehéz gazdasági helyzete miatt sokan bírálták. A tervek mégis megvalósultak, a szálloda megtervezésével pedig Lux Kálmán építészt bízták meg. Lux Kálmán a három völgy találkozásánál álló, a Mátyás-korabeli paloták és vadászkastélyok hangulatát felidéző épületet tervezett. A neoreneszánsz kastélyszálló nem egyszerűen rákerült a tájra: formáival, tornyaival és teraszaival szinte belesimul a Bükk erdős hegyoldalaiba. Az építkezés 1927 és 1930 között zajlott. Az épület 1929-re nagyrészt elkészült, hivatalos megnyitására azonban csak 1930-ban, visszafogott ünnepség keretében került sor. A megnyitást követően hamar népszerűvé vált, és a korszak előkelőségei, művészei, írói és közéleti szereplői is rendszeresen megfordultak benne. A szálloda környezetét is tudatosan tervezték meg. A Palotaszálló építésekor kitermelt föld és kőzet felhasználásával alakították ki a teraszos Függőkertet, amely mára éppúgy Lillafüred jelképévé vált, mint maga az épület.

A Palotaszálló történetének egyik legismertebb kulturális emléke József Attilához kapcsolódik. A költő 1933-ban, egy írókongresszus alkalmával járt Lillafüreden. A Palotaszálló hivatalos története szerint a táj szépsége ekkor ihlette egyik legismertebb szerelmes versének, az Ódának a megírására. Ma már nehéz úgy végigsétálni a függőkerten, megnézni a vízesést vagy lenézni a Hámori-tóra, hogy az ember ne gondoljon arra, milyen lehetett ugyanez a környezet közel száz évvel ezelőtt. A Palotaszálló így nemcsak Lillafüred építészeti jelképe lett, hanem a magyar kulturális emlékezet egy apró darabját is őrzi.

A Palotaszálló kívülről egységes, kastélyszerű épületnek tűnik, belül azonban egymástól egészen eltérő hangulatú terek követik egymást. A földszinti lobbyban érdemes időt hagyni a részletekre. A falakon az 1930-as évekből származó képek láthatók, a kandalló pedig a szálloda hivatalos tájékoztatása szerint Csapó Heim József munkája. A lépcső közelében található színes ólomüveg ablak Mátyás királyt és Beatrix királynét ábrázolja, amint vadászatról térnek vissza. Ezek azok a részletek, amelyek mellett könnyű úgy elsétálni, hogy az ember csak a terem egészét figyeli. Ha azonban közelebb lépünk, egészen másként kezdjük látni az épületet.
A Palotaszálló egyik legszebb részlete számomra a színes ólomüveg ablakok világa.

A Mátyás étterem ólomüveg ablakain a történelmi Magyarország nevezetes városainak jellegzetes építményei jelennek meg. Az erős színek, a címerek és az építészeti motívumok miatt minden ablak egy kicsit külön történetnek hat. A fény pedig folyamatosan változtatja őket. Másképp néznek ki, amikor közvetlenül átsüt rajtuk a nap, és más hangulatuk van a terem belseje felől nézve. Talán éppen ezért ezek azok a részletek, amelyeket fényképezőgéppel a kézben nagyon nehéz otthagyni.

A Hunyadi étterem egészen más karakterű tér. A két emeletnyi belmagasság, a fakazettás mennyezet és az oldalfalakat díszítő régi magyar családi címerek elegáns, történelmi hangulatot adnak a teremnek.

Az épület egyik legkülönlegesebb része nem felfelé, hanem lefelé található. A Palotaszálló borospincéje két szint mélységben helyezkedik el, ahol a szálloda tájékoztatása szerint egész évben nagyjából 9–10 °C körüli hőmérséklet uralkodik. A pince különlegessége azonban nemcsak ez. Egy barlangi kürtőn keresztül közvetlen kapcsolatban áll az Anna-barlanggal, ezért a mennyezet egy szakaszán mészkőképződményeket is láthatunk. Amikor az ember végigsétál ezeken a kőfalak között, nehéz elhinni, hogy néhány perccel korábban még egy elegáns szálloda termeiben járt. Mégis ugyanannak az épületnek a része. Talán ez mutatja meg legjobban, mennyire szorosan kapcsolódik a Palotaszálló Lillafüred természeti környezetéhez. A felszínen a kastélyszálló, alatta pedig már a Bükk különleges barlangvilágával.

 Hámori-tó vagy a Függőkert felől, majd továbbindulnak. Pedig érdemes beljebb is merészkedni, mert az épület belső terei legalább annyi érdekes részletet rejtenek, mint a híres homlokzat. Négy napot töltöttem a Palotaszállóban, így volt időm arra, hogy ne csak kívülről csodáljam meg az épületet, hanem alaposabban felfedezzem a belső tereit és a kertjét is. Többször betértem a Lobby bárba, étkeztem a szállodában, és közben rengeteg saját fotót készítettem. Olyan apró részleteket is észrevettem, amelyek mellett egy rövidebb látogatás során valószínűleg egyszerűen elsétáltam volna. A tartózkodásom alatt egy tárlatvezetésen is részt vettem, ami egészen más szemszögből mutatta meg a Palotaszállót. Nemcsak az épület történetéről tudtam meg többet, hanem olyan részletekre és különleges terekre is felhívták a figyelmemet, amelyeket magamtól valószínűleg észre sem vettem volna. Ha te is szeretnél részt venni egy ilyen vezetésen, az aktuális időpontokról és a részvétel feltételeiről a szálloda recepcióján érdemes érdeklődni. A Palotaszálló hangulatából akkor is kaphatsz egy kis ízelítőt, ha nem itt szállsz meg. A földszinti Lobby bárba külső vendégként is betérhetsz egy kávéra vagy süteményre, közben pedig közelebbről is megnézheted az épület különleges közösségi tereit. Ha pedig szeretnél magaddal vinni egy kis emléket a Palotaszállóból, a recepción többféle szuvenír közül is választhatsz. Nekem a Kézműves Palota bonbon és a fából készült hűtőmágnes tetszett meg a legjobban – végül mindkettő hazajött velem.

A szálloda háznéző túrákat is szervez, emellett QR-kódos virtuális háznézés segítségével is felfedezhető több mint kilencvenéves története. A QR-kódos útvonal hat állomáson vezet végig az épületen a pincétől egészen a 46 méter magas toronyig. A torony felső részéhez 74 csigalépcsőfok vezet, ahonnan különleges panoráma nyílik Lillafüredre és a környező hegyekre. A bejárás során nemcsak évszámokat és történelmi adatokat ismerhetünk meg. Olyan terekbe és részletekhez is eljuthatunk, amelyek mellett egy hétköznapi látogatás során könnyen elmennénk. A vezetett és a QR-kódos bejárás aktuális elérhetőségéről érdemes előzetesen a recepción érdeklődni.

A Palotaszálló meglátogatását könnyű összekapcsolni Lillafüred legismertebb látnivalóival, hiszen ezek szinte egymás mellett találhatók. A szálloda alatt húzódó Függőkert teraszain sétálva több pontról is ráláthatunk az épületre, a környező hegyekre és a Szinva völgyére. Itt található a Költészet terasza József Attila szobrával, valamint az Óda néhány kőbe vésett sorával. A teraszokon lefelé haladva érhetjük el a Szinva-vízesést, amely közvetlenül a Palotaszálló alatt zúdul alá. Innen néhány perc alatt az Anna-barlang bejáratához is eljuthatunk. A másik irányban a Hámori-tó partja következik. A tó felől nyílik az egyik legszebb kilátás a Palotaszállóra, ezért ezt a nézőpontot akkor sem érdemes kihagyni, ha korábban már körbejártuk az épületet. A Palotaszállót, a Függőkertet, a Szinva-vízesést, az Anna-barlangot és a Hámori-tavat érdemes egyetlen programba összekapcsolni, hiszen egymáshoz közel találhatók, mégis könnyen eltölthetünk közöttük több órát.

A lillafüredi Palotaszálló különlegessége nem pusztán látványos fekvésében vagy kastélyszerű megjelenésében rejlik. Az épület története, a hozzá kapcsolódó irodalmi emlékek, a gazdagon díszített belső terek és a Bükk természeti világával való szoros kapcsolata együtt teszik igazán érdekessé. Kívülről Lillafüred egyik legismertebb jelképe, belépve azonban egészen más arcát mutatja: a termek, a faburkolatok, az ólomüveg ablakok és az apró építészeti részletek mind őriznek valamit a Palotaszálló múltjából. Ha Lillafüreden jársz, ne csak a tópartról fényképezd le a Palotaszállót. Sétáld körbe, fedezd fel a Függőkertet, nézd meg a vízesést, és ha lehetőséged van rá, nézz be az ajtón is. A legérdekesebb részletek közül jó néhány odabent rejtőzik.